Királyrév

Népessége

1910-ben 785, 1921-ben 858, 1939-ben pedig 1004, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcsere során magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. A húszas években alapított Úrföld kolónia Királyrévhez csatolásával tovább nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya. 1991-2011 k˜özött lakossága 3 %-al csökkent (1191-ről 1156 főre), a szlovákok aránya 12,3 %-ról 18,8 %-ra emelkedett, a lakosság túlnyomó többsége azonban továbbra is magyar nemzetiségű. A lakosság túlnyomó többsége (77,2 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 89 %-a élt a belterületen, 11 %-a a két külterületi lakott helyen (Úrföld 140 fő, Érsekmajor 25 fő).

Történelme

Eredetileg Szent Mihály volt a település neve, de ezt a Mátyás király halála után a trónért küzdő Jagelló Ulászló cseh király és Habsburg Miksa német-római császár harcában utóbbi csapatai elpusztították. Ennek a falunak a helyén jött létre a 18. században Királyrév, a Feketevízen levő átkelőhelynél – innen származik mai neve. Előbb királyi birtok volt, majd a nagyszombati jezsuitáké lett, a szerzetesrendek II. József általi feloszlatása után pedig a pesti egyetem lett a földesura. 1828-ban már 82 háza és 596 lakosa volt. Az 1848-as peredi csata Királyrévet is érintette. Iskoláját először 1890-ben említik. A 20. század elején már saját postája volt. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta, az 1938. november 2-i bécsi döntés pedig visszaadta a falut Magyarországnak. 1942-ben adták át a Feketevíz túlpartján az Országos Nép- és Családvédelmi Alap által a nincstelen falusi nagycsaládosok számára épített lakónegyedet, amely rövidítve ma is az Oncsa nevet viseli. 1945-től megint csehszlovák fennhatóság alá került, a csehszlovák hatóságok 13 magyar családot deportáltak csehországi kényszermunkára, 30 családot pedig erőszakkal kitelepítettek Magyarországra – az ő helyükre 25 önkéntesen áttelepült szlovák család költözött. 1957-ben hozzácsatolták Úrföldet, Porbókapusztát és Érsekmajort, ezzel területét háromszorosára növelték.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1836-ban emelt klasszicista építmény, a Fekete-vízen lévő vízimalma a 18. században épült.

Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: Királyrév

Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: Királyrév

Hivatalos szlovák név: Kráľov Brod

Településnév-előfordulások okiratokban:

1808, 1863–1913, 193: Királyrév,
1920: Králová,
1927–1938, 1945–1948: Kráľov Brod, Királyrév,
1948–: Kráľov Brod

1773 előtti településnév-említések:
1252 villa Sancti Michaelis

Egyéb földrajzi nevek a település területén: Érsekmajor (Dunamellékimajor), Nyárokalja, Porbóka, Oncsa-telep, Úrföld