>> Főoldal > Nagyszombati kerület > Galántai járás >

Nemeskajal

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területe 1910/1939-hez képest (13,09 km²) 73 hektárral (5,6 %) növekedett, amikor a Vágkirályfai-víztározó kialakításakor kiigazították Sopornyával közös határvonalát. A község a Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon fekszik, a Vág jobb partjának közelében, Galántától 5,5 km-re keletre, Vágsellyétől 7,5 km-re északnyugatra, a Dernye-patak mentén. A 75-ös országos főút Galánta és Vágsellye közti szakasza, valamint az erről az útról a falutól keletre leágazó, Szered felé vezető mellékút halad keresztül a községen, mellékút köti össze a szomszédos (1,5 km) Tósnyárasddal is. Határának egy részét 1985 óta a Vágkirályfai-víztároló vize borítja. Nyugatról Galánta, délről Tósnyárasd, délkeletről Vágkirályfa, keletről Sopornya, északról pedig Vága községekkel határos.

Járás:
Galánta

Megye:
Nagyszombati kerület

Szlovák név:
Kajal

Rang:
község

Irányítószám:
92592

Kisebbségi törvény
hatályos

Első írásos említés:
1297

Terület:
13,82km2

T.sz. feletti magasság:
117

Koordináták:
48.18336868 17.79019165

Telefon körzetszám:
31

Honlap:
kajal.sk/


cimer

Népessége

1910-ben 1457, 1939-ben 1606, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az elkövetkező fél évszázadban csökkent a lakosságszám, 1991-re 1306 főre. Az ezután következő két évtizedre kismértékű népességnövekedés (14,8 %) jellemző. Az 1945 utáni kitelepítés és lakosságcsere során kerültek nagyobb tömegben szlovák nemzetiségűek a községbe, arányuk 1991-2011 között 19,1 %-ról 33,1 %-ra nőtt, de a lakosság többsége továbbra is magyar nemzetiségű. A községben roma közösség (6,4 %) is él. A lakosság többsége (71,1 %) római katolikus vallású, az evangélikusok aránya 1921 óta 13,8 %-ról 6,1 %-ra csökkent.

Történelme

A település első írásos nyoma az Árpád-kor végéről származik. Középkori történetéről szinte semmit nem tudunk, IV. Béla óta nemesi község volt, Harcosgyepi-dűlőjében határőrfalu lehetett. Ugyancsak az Árpád-kor végén említik a szomszédságában a mára elpusztult Kishegy falut. A 17. században a Kajali, egy évszázaddal később a Kamocsay és a Soós családok neve tűnik fel birtokosként. A 18. század elején messzeföldön híres juhtenyésztése volt, iskoláját 1790-ben említik először. 1813-ban elpusztította az árvíz, majd a század során még többször komoly károkat okozott, akárcsak a tűzvészek. Nemeskajalhoz tartozik Óny, amelyet már korábban említenek faluként, ám a középkor végén pusztává zsugorodott. Ezt megelőzően az esztergomi érseké, illetve az Orros családé volt. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta Nemeskajalt, ezután rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. 1938. november 2-án a bécsi döntés révén visszakerült Magyarországhoz, majd 1945-től megint csehszlovák fennhatóság alá került. A trianoni békediktátumig színmagyar település volt. 1947-ben a magyarok jelentős részét kitelepítették Magyarországra, a helyükre pedig szlovákokat hoztak. Mára kevesebb, mint a község kétharmada magyar. A római katolikusoké a legnagyobb felekezet, a korábban jelentős számú evangélikusok mára kevesen vannak.

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, óvoda és könyvtár működik. Római katolikus (Rózsafüzér Királynője-) temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban, mai alakját a 19. század végén nyerte el, evangélikus temploma 1898-ban épült neogótikus stílusban.


A település elnevezései

Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: Nemeskajal

Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: Nemeskajal

Hivatalos szlovák név: Kajal

Településnév-előfordulások okiratokban:

1773: Kajall,
1786, 1808, 1863–190: Kajal,
1913, 1938–1945: Nemeskajal,
1920: Zemanský Kajal,
1927–1938, 1945–: Kajal

1773 előtti településnév-említések:
1297 Quayol, 1361 Kayul, 1380 Kayal, 1449 Kayaly, 1476 Alsokayal, Felsewkayal

Egyéb földrajzi nevek a település területén: Alsó-réteki dűlő, Delelői dűlő, Felső-rétek, Gyári-major, Járói dűlő, Kis-kajali dűlő, Harcosgyepi dűlő, Ónyi-erdő, Ónypuszta, Országúti dűlő, Tokosi dűlő


Önkormányzat

Polgármester: Farkasová Lívia (NEKA)

Képviselők: Peter Madarász, Ing., Mária Mészárosová, Ing., Gabriela Lauro Osztényi, Ing., Ondrej Orel, Patrik Csomó, Ing., Linda Tyukos, Ing., Gyöngyike Borsányiová, Zoltán Szendrődi, Ondrej Ďurík,

Cím: Fő utca(Hlavná) 20
92592 Nemeskajal

Telefon: 0317811281
Fax: 0317811281
E-mail: kajal@kajal.sk

Nyitvatartás
Hétfő: 8:00-12:00, 13:00-16:00
Kedd: 8:00-12:00, 13:00-16:00
Szerda:8:00-12:00, 13:00-16:30
Csütörtök: nincs ügyyfélfogadás
Péntek: 8:00-12:00


Intézmények

Római Katolikus Plébániahivatal
Cím: 92592 Nemeskajal, Öreg utca(Stará) 139

Telefon: 0911061211
E-mail: farnost.kajal@abu.sk
Adószám (IČO): 0
Diáklétszám: 0

Magyar Tannyelvű Alapiskola
Cím: 92592 Nemeskajal, Fő utca(Hlavná) 33

Telefon: 0915702676; 0915702676
E-mail: futoova.maria@zoznam.sk
Adószám (IČO): 710056001
Oktatási nyelv: magyar
Diáklétszám: 16

Magyar és Szlovák Nevelési Nyelvű Óvoda
Cím: 92592 Nemeskajal, Fő utca(Hlavná) 33

Telefon: 0904141483
E-mail: hellas25@azet.sk
Adószám (IČO): 0
Oktatási nyelv: magyar-szlovák
Diáklétszám: 39

Anyakönyvi Hivatal
Cím: 92592 Nemeskajal, Fő utca(Hlavná) 20

Adószám (IČO): 0
Diáklétszám: 0

Nemeskajal Posta
Cím: 92592 Nemeskajal, (Kajal) 20

Telefon: 0317811323
Adószám (IČO): 0

Hétfő: 08:00-12:30, 13:30-14:30
Kedd: 08:00-12:30, 13:30-14:30
Szerda: 17:00-12:30, 13:30-17:00
Csütörtök: 08:00-12:30, 13:30-14:30
Péntek: 08:00-12:30, 13:30-14:30


Illetékes illetve legközelebbi hivatalok

Járási hivatal:
Galánta

Adóhivatal:
Nagyszombat

Katonaság:
Nagyszombat

Munkaügyi hivatal:
Galánta

Vasútállomás:
Tósnyárasd

Anyakönyvi hivatal:
Nemeskajal

Bíróság:
Galánta

Tűzoltóság:
Galánta

Rendőrség:
Galánta


Népszámlálások

Nemzetiségi megoszlás összességében

Nemzetiségi megoszlás az egyes nemzetek szerint

1880: Összlétszám: 1440, magyarok: 1302, szlovákok: 30, németek: 15, egyéb/na: 93

1910: Összlétszám: 1457, magyarok: 1449, szlovákok: 7, németek: 1

1921: Összlétszám: 1506, magyarok: 1490, szlovákok: 9, németek: 1, egyéb/na: 6

1991: Összlétszám: 1306, magyarok: 1049, szlovákok: 249, romák: 1, csehek: 1, németek: 4, egyéb/na: 2

2001: Összlétszám: 1417, magyarok: 1004, szlovákok: 358, romák: 41, ukránok: 4, csehek: 3, németek: 5, egyéb/na: 2

2011: Összlétszám: 1499, magyarok: 891, szlovákok: 496, ruszinok: 2, romák: 11, ukránok: 3, csehek: 4, németek: 3, egyéb/na: 89