Velemjáró
MENU  
>> Főoldal > Nagyszombati kerület > Galántai járás > Jóka >

Újhelyjóka

1960-ig önálló község, azóta Jóka településrésze. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Somorjai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-tól Jókával egyesítve a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területe, két, egymással nem határos kataszteri területre oszlik: Újhelyjóka (5,84 km²) és Erecs (2,58 km²), ez utóbbi a dunajánosházi határ mellett fekvő, lakatlan határrész. 1910/1939-hez képest területe 13 hektárral csökkent (1949 utáni határkiigazítás révén Egyházfa javára). A Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Vízközben található, a Kis-Duna bal partján. Teljesen egybeépült a tőle keletre elterülő Kisjókával és Nagyjókával.

Jóka településrésze

Járás:
Galánta

Megye:
Nagyszombati kerület

Szlovák név:
Nová Jelka

Rang:
településrész


Népessége

1910-ben 406, 1921-ben 434, 1939-ben 526, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 552 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 14,1 %-a.

Történelme

Jóka határában jött létre a település a középkor legvégén. Újhelyjóka az óbudai klarissza apácakolostor birtoka volt. 1541-ben elpusztította a török. 1553-ban 12 portát számláltak a településen az apácák birtokában. A 17. században ismét a pozsonyi klarisszák birtoka volt, majd a szerzetesrendek feloszlatása után a vallásalapé lett. Ezután az Esterházyak lettek a birtokosai, majd a Zichyeké és a Batthyányiaké volt, utóbb a Pállfy családé lett. Már a 19. század során egybeépült Kis- és Nagyjókával, de közigazgatási különállását sokáig megtartotta. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1960-ban Jókához csatolták.

Mai jelentősége

Ld. Jóka


A település elnevezései

Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]

Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]

Hivatalos szlovák név: Nová Jelka

Településnév-előfordulások okiratokban:

1773: Ujhel-Jóka,
1786: Ujhely-Jóka,
1808: Újhely-Jóka,
1863: Újhelyjoka,
1873, 1888–1920, 193: Újhelyjóka,
1877–1882: Jókaújhely,
1927–1938, 1945–1948: Nová Jelka, Újhely-Jóka,
1948–1960: Nová Jelka

1773 előtti településnév-említések:
1553 Jóka-Ujhely

Egyéb földrajzi nevek a település területén: Alsó-gyepföld, Alsó-Imánd, Erecs, Fekete-telek, Felső-Imánd, Heréskert, Hosszú-rét, Kis-gyepföld, Kis mérges, Kis-zátony, Nagy-mező, Nagy-zátony, Őraljapuszta (Újhelyjókai puszta), Öreg-földek, Révker


Illetékes illetve legközelebbi hivatalok


Népszámlálások

Nemzetiségi megoszlás összességében

Nemzetiségi megoszlás az egyes nemzetek szerint

1880: Összlétszám: 394, magyarok: 363, szlovákok: 5, németek: 10, egyéb/na: 16

1910: Összlétszám: 406, magyarok: 399, szlovákok: 7

1921: Összlétszám: 434, magyarok: 426, egyéb/na: 8


A Galántai járás települései

Galánta, Diószeg, Szered, Vízkelet, Sempte, Sopornya, Tallós, Tósnyárasd, Nádszeg, Vága, Nagymácséd, Nagyfödémes, Magyargurab, Szentharaszt, Pozsonyvezekény, Nemeskürt, Taksonyfalva, Alsószerdahely, Salgócska, Ábrahám, Feketenyék, Alsószeli, Alsóhatár, Gány, Felsőszeli, Kisgeszt, Dunajánosháza, Jóka, Nemeskajal, Nemeskosút, Királyrév, Hidaskürt, Vágpatta, Pusztakürt, Pusztafödémes, Kismácséd