Járás:
Galánta
Megye:
Nagyszombati kerület
Szlovák név:
Nebojsa
Rang:
településrész
Szlovák-magyar vegyes lakosságú kisközségnek írják le a 20. század elején, de Csehszlovákiához csatolása után gyorsan teljesen elszlovákosodott. 1910-ben lakosságának még 60,2 %-a volt magyar, 1921-ben már csak 33,6 %-a. 1910-ben 437, 1921-ben 459, 1939-ben már csak 362 lakosa volt. Lakosainak döntő többsége (1921-ben 96,5 %) római katolikus vallású volt. 2011-ben 243 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 1,6 %-a.
A 15. században több kisebb birtokos kezén volt. Zsigmond király adományozta Nürnbergi Hartmann nevű pohárnokának, majd ennek lánya révén a Balogh család ősi fészke lett. Az 1664-es török adóösszeírás csupán két itt élő családot említ. Várkastélyát valószínűleg még Zsigmond építtette, majd a Baloghok után számos család tulajdonolta, a Galgóczyakkal bezárólag. Tőlük Gülcher Jakab Tivadar vette meg, akitől fia, Gülcher Ármin örökölte, de mára teljesen lerombolták az épületet. Gülcher Árminnak keményítőgyára is volt a faluban a századfordulón. A falu első iskoláját 1876-ban említik. A trianoni béke Csehszlovákiának juttatta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től pedig ismét Csehszlovákiának adták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták.
Neogótikus stílusú római katolikus (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. század közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.
Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]
Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]
Hivatalos szlovák név: Nebojsa
1773, 1786: Nyebojsza,
1808: Nebojsza, Nyebojsza, Něbojsa,
1863: Neboisza,
1873–1907: Nebojsza,
1913, 1938–1945: Nemesnebojsza,
1920: Zemanská Nebojsa,
1927–1938, 1945–1960: Nebojsa
1773 előtti településnév-említések:
1405 ???
Egyéb földrajzi nevek a település területén: Bereg, Csipkésdi dűlő, Gödri, Hátulsó, Hosszú, Keleti, Kertak alja, Kövecses, Német kalap
Nemzetiségi megoszlás összességében
Nemzetiségi megoszlás az egyes nemzetek szerint
1880: Összlétszám: 353, magyarok: 65, szlovákok: 267, németek: 13, egyéb/na: 8
1910: Összlétszám: 437, magyarok: 263, szlovákok: 161, németek: 13
1921: Összlétszám: 459, magyarok: 154, szlovákok: 286, németek: 6, egyéb/na: 13
Galánta, Diószeg, Szered, Vízkelet, Sempte, Sopornya, Tallós, Tósnyárasd, Nádszeg, Vága, Nagymácséd, Nagyfödémes, Magyargurab, Szentharaszt, Pozsonyvezekény, Nemeskürt, Taksonyfalva, Alsószerdahely, Salgócska, Ábrahám, Feketenyék, Alsószeli, Alsóhatár, Gány, Felsőszeli, Kisgeszt, Dunajánosháza, Jóka, Nemeskajal, Nemeskosút, Királyrév, Hidaskürt, Vágpatta, Pusztakürt, Pusztafödémes, Kismácséd