Hódi

Népessége

Szlovák származású népessége a 20. század elejére nyelvileg részben elmagyarosodott, de Csehszlovákiához csatolás után ugyanilyen gyorsan újra szlovákká vált. 1910-ben 432 lakosának még 56,7 %-a volt magyar nemzetiségű, 1921-ben 455 lakosának már csak 26,6 %-a. Lakosainak döntő többsége (1921-ben 96,5 %) katolikus volt. 2011-ben 524 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 3,5 %-a.

Történelme

Nevét 1291-ben említik először írásban, amikor Hódi Bökény ispán leányának és vejének adományozta. A Hódi család később is szerepel birtokosai között, de feltűnik a Kajali, Csorba, Illésházy és Saághi családok neve is. A 17. század végén lakatlan volt, valószínűleg a török háborúkban pusztult el. Az Illésházyak révén az Esterházyak, továbbá a Batthyányiak rendelkeztek itt jelentős birtokkal. A trianoni béke Csehszlovákiának juttatta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től pedig ismét Csehszlovákiának adták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták.

Mai jelentősége

Római katolikus (Szt. Kereszt) temetőkápolnáját 1826-ban emelték klasszicista stílusban. Az 1780–90 között épült barokk-klasszicista Esterházy-kastély 1953–54-ben a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) székhelye volt.

Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]

Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: [A település nem szerepel a mellékletben.]

Hivatalos szlovák név: Hody

Településnév-előfordulások okiratokban:

1773: Hodj,
1786, 1863–1913: Hodi,
1808: Hodi, Hody,
1920–1938: Hody,
1938–1945: Hódi,
1945–1960: Hody

1773 előtti településnév-említések:
1291 ???

Egyéb földrajzi nevek a település területén: Alsó dűlő, Domb alatti gyep, Ernő háza, Felső dűlő, Hármas dombi, Kenderes földek, Legelői földek, Szélesréti dűlő, Szentháromság, Szűkréti dűlő, Újsárdi gyep