Dercsika

Népessége

Dercsikát az 1990-es évekig csaknem kizárólag magyarok lakták (1991-ben a lakosság 98 %--a). A község népességeszáma viszonylagos stabilitást mutatott az elmúlt száz évben, az 1990-es évekre a stagnálás volt a jellemző, 2001-2011 között viszont 15 %-al nőtt a lakosság száma, ezzel párhuzamosan a szlovákok arányszáma megháromszorozódott és elérte a 17 %-ot. Lakosságának túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

Történelme

A települést 1253-ban említik először. 1377-ben már a dercsikai nemesek birtoka, 1667-től a Méhes és a Balogh család osztozkodik rajta. Régi templomát 1519-ben szentelték fel, melynek alapjain 1778-ben emelték fel a mai Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt, klasszicista stílusban épült római katolikus templomot, amely a mai formáját az 1927. évi újjáépítéssel nyerte el. A templom jelentős búcsújáróhely. 1828-ban még 818 lakosa volt a községnek, az 1855-ös kolerajárvány és az 1867-es dunai árvíz súlyos károkat okozott. A településen született Katona Mihály Dénes piarista paptanár, bölcseleti doktor, polihisztor, valamint Szemes Imre piarista paptanár és hitszónok.

Mai jelentősége

A település 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és óvodával rendelkezik. 1778-ban épült római katolikus temploma műemlék.

Hivatalos magyar megjelölés a Kisebbségi törvény melléklete szerint: Dercsika

Hivatalos magyar megjelölés a Táblatörvény melléklete szerint: Dercsika

Hivatalos szlovák név: Jurová

Településnév-előfordulások okiratokban:

1773, 1808, 1863–194: Dercsika,
1786: Derczika,
1948–: Jurová

1773 előtti településnév-említések:
1253 Gursuka, Gyurgsuka 1254 -1255 Gursuca, 1377 Gyurchka, 1413 Gyersoka, 1431 Gyerczeka

Egyéb földrajzi nevek a település területén: Andaföld, Baromélő, Belső-Akószeg, Borsós, Daraköres, Dercsikai-erdő, Farkasaszó, Fenes-kanális, Fűtelek, Füzesfenék, Hét Jámborok Szigete, Körösztág, Köveshegy, Meggyes, Mézeshalom, Nagy-Füzes, Nagyo